A lengyel elnök előzetes normakontrollt kér az uniós helyreállítási terv feltételéül szabott, a szejmben minap megszavazott jogszabály-változtatásokról.
Az illegális bevándorlás, a hagyományos családi értékek támogatása, az uniós források elosztása és a Nyugat-Balkán volt a témája Novák Katalin magyar köztársasági elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök találkozójának szerdán Rómában.
Noha eleinte a magyar kormány elutasította, hogy igényelje az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz olcsó hitelkeretét, most mégis felkérték Navracsics Tibor uniós főtárgyalóvá előlépett területfejlesztési minisztert annak megigénylésére. Nyáron jár le a határidő a 9,6 milliárd eurós olcsó uniós hitel felvételére, amelynek felhasználásáról Lantos Csaba energiaügyi miniszter dönt majd.
Noha tavaly a várt források kevesebb mint 60 százaléka érkezett meg az Európai Uniótól a magyar költségvetésbe, a 2023-as tervezetben sem számol sok brüsszeli kifizetéssel. A tavaly nyári előirányzatot alig módosították felfelé, pedig már torlódnak a magyar források, és az Európai Bizottsággal is sikerült egy részmegállapodásra jutni. Ráadásul a befizetéseknél jelentősebb emelkedésre számít a kormány.
Az Európai Számvevőszék vizsgálatot indíthat, hogy az Európai Bizottság elég hatékonyan védi a blokk pénzügyi érdekeit a joglálamisági eljárások keretében. Brüsszel két tagállammal szemben kezdte meg a feltételességi eljárást, de Magyarország az egyetlen ország, amely egyelőre nem kaphat se kohéziós pénzeket és helyreállítási forrásokat. Mindez további nyomást helyez Brüsszelre, hogy erős kézzel bánjon az Orbán Viktor vezette kormánnyal.
Az Európai Bizottság csak decemberben hagyta el a magyar helyreállítási alaphoz szükséges terveket, a kormánynak pedig még teljesítenie kell az ott vállalt igazságügyi reformokat. Ehhez képest már 520 milliárd forintot elköltöttek az alapból, pedig a források feloldása egyáltalán nem biztos.
A 2020-ban, a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére létrehozott helyreállítási és ellenállósági eszköz (RRF) forrásait a legtöbb tagállam nem tudja időben felhasználni. Magyarország egyelőre hozzá sem fér az uniós támogatásokhoz, viszont a határidők újratárgyalásánál így is vétozhat, hogy nyomást helyezzen Brüsszelre. Az Európai Bizottság egyelőre nem nyúlna a határidőkhöz, de egyre több tagállam várná ezt el.
Többek között a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási források felhasználásáról volt szó Giorgia Meloni olasz kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke római találkozóján - közölte az olasz miniszterelnöki hivatal hétfőn.
Keményen bírálta a 6,3 milliárd eurónyi pénzügyi felfüggesztési döntést megalapozó európai bizottsági értékelést a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) lapnak adott, hétfőn megjelent interjúban Gulyás Gergely azt állítva, hogy a Bizottság értékelése nem korrekt, illetve olyan dolgokat vár el, amiben nem állapodtak meg. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy ponton azt is kijelentette az interjúban, hogy az ország finanszírozása az EU-s források nélkül is biztosított, méghozzá "ameddig csak szeretnénk".
Percekkel ezelőtt posztolta a cseh soros elnökség a Twitteren, hogy összejött a négy elemből álló alku a tagállamok nagyköveti ülésén, így tehát az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós programról, a 15%-os globális minimumadóról, a magyar helyreállítási programról és az EU-pénzek felfüggesztéséről is. Az alkut írásos eljárásban fogják a következő órákban jóváhagyni a tagállamok.
A szerdai uniós tagállami nagyköveti ülésen ellenkezését jelezte Magyarország a kilencedik oroszellenes szankciós csomaggal, illetve az Ukrajna és más országok fegyverellátására szánt uniós alap megduplázásával kapcsolatban – tudta meg a Financial Times. A lap két vezető uniós diplomatát is megszólaltatott név nélkül, akik azt érzékeltették, hogy kezd fogyni a türelem a magyar túszdiplomáciával kapcsolatban, amely az EU-pénzek terén a minél jobb helyzet kizsarolását célozhatja, és egyúttal azt is vázolta, hogy a péntekre várt európai bizottsági helyzetértékelés megnyithatja az utat a patthelyzetből kivezető út előtt.
Egyetlen csomagba tartozik a magyar helyreállítási program elfogadása, az Ukrajnának szánt közös uniós támogatás és a globális minimumadó második pillérének elfogadása, így ha az egyik elemről nincs megállapodás, akkor semelyikről sincs megállapodás – fogalmazta meg a magyar kormány számára kemény üzenetet a mai uniós pénzügyminiszteri csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón a cseh soros elnökség tárcavezetője. Zbyněk Stanjura üzenete azt jelenti, hogy ha a magyar kormány nem adja fel az ellenkezését az ukrajnai, de különösen a globális minimumadó ügyében, akkor cserébe előfordulhat, hogy nem fogadják el a tagállamok a magyar helyreállítási tervet. Kiderült az eseményen az is, hogy az Európai Bizottság még ezen hét végéig új értékelést fog készíteni a 17 féle magyar közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedésről, beépítve a ma elfogadott törvényt is, hogy aztán a jövőn heti nagyköveti ülésen már dönteni tudjanak róla a tagállamok. Ezzel együtt előfordulhat, hogy az ügyhalmaz végül felkerül a jövő heti EU-csúcsra is, és csak utána fog például videókonferenciás ülésen keresztül dönteni róluk az Ecofin.
A globális minimumadó második pillérében a 9%-os magyar társasági adót 15%-ra kellene emelni, ami „magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését” – rögzítette a mai uniós pénzügyminiszteri tanácsülés után kiadott közlemény szerint Varga Mihály.
Miután tegnap hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, ma nyilvánosságra hozta a vaskos, 568 oldalas, dokumentumot a kormány, amely 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akar mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig. Az a számszerű vállalásokból is jól kirajzolódik, hogy egy erősen reformorientált programról van szó, amely például jelentős mértékben segíti az ország leválását az orosz energiaimportról, de emellett sokféle gazdasági és társadalmi területen is nagymértékű változásokat indukálhat. Így például az oktatás, a gyermekellátás, az áramhálózat fejlesztése, a szélenergia engedélyezése, az adó- és nyugdíjrendszer kapcsán, utóbbit egy ma reggeli külön cikkünkben már részletesen meg is írtunk. A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután tudunk lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesítjük. Ebből és a 2300 milliárdos keretből is látszik, hogy komoly, és egyúttal ambiciózus tervről van szó, ami az életünk számtalan területén fog változásokat okozni a következő években.
Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási programját, de mivel nem ért el kellő haladást a magyar kormány a 17 közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedés eddigi végrehajtásában, ezért 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás felfüggesztését is javasolja egyúttal a tagállamokat tömörítő Tanácsnak – hangzott el a Bizottság ma déli sajtótájékoztatóján. A helyreállítási program forrásaihoz csak azután tud hozzáférni a kormány, hogy 27 féle szupermérföldkövet maradéktalanul teljesít, benne négy komoly igazságügyi reformmal, a felfüggesztett felzárkóztatási pénzek pedig csak azután nyílnak meg, hogy a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul végrehajtja, illetve a nem felfüggesztett rész csak azután nyílik meg, hogy az uniós alapértékeknek is megfelel Magyarország. A szerdai bejelentések lényegében megegyeznek a Portfolio kedd este részletesen megírt értesüléseivel, amely cikkben azt is bemutattuk, hogy miért nem lehet egyelőre megmondani: mikor jöhetnek az új EU-pénzek Magyarországra. Ez ugyanis elsődlegesen a magyar kormányon, a bevállalt feltételek teljesítésének minőségén és sebességén múlik, másodlagosan pedig a brüsszeli értékelés tartalmán. Az alábbiakban a mai fontos fejleményeket mutattuk be hírfolyamunkban.
„Hozott is ajándékot, meg nem is” – talán ezzel a mesebeli példával lehetne legjobban érzékeltetni az Európai Bizottság szerdai döntését a magyar uniós forrásokról. A következő napokban-hetekben mindenki úgy magyarázza majd a döntést, ahogy neki jobban tetszik, a gyakorlatban azonban semmi nem dőlt el, most épp megint a magyar kormány térfelén pattog a labda.
Az utolsó pillanatig lebegtették Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Budapestre utazását, hogy a testület által elfogadott magyar helyreállítási terv jó hírét bejelentse, mint ahogy azt mind a 26 másik uniós tagállam fővárosában megtette, de végül eldőlt, hogy nem utazik ide pr-szempontok miatt – írja a Szabad Európa az elnök szóvivőjére hivatkozva.
Lesz megállapodás az EU-pénzekről, amelyek hazai elosztásához sok évig szigorú kontrollt kapunk a nyakunkba, az viszont még teljesen bizonytalan, hogy mikor érkeznek meg az első nagyobb összegek a magyar államkasszába a 2021-2027-es felzárkóztatási és helyreállítási forrásokból, leghamarabb erre jövő nyártól van esély – ez a lényege a szerdán déli órákban várható brüsszeli bejelentésnek Magyarország szempontjából.
Arra számítunk, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) december 12-én dönthet a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról – nyilatkozta kedden a Reutersnek Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős miniszter. Ez azt jelenti, hogy az eddig várt december 6-hoz képest pár nappal későbbre csúszott a magyar program elfogadásáról várható tanácsi döntés. Navracsics azt is mondta: a kormány várakozásai szerint az Európai Bizottság holnap arra fog javaslatot tenni a Tanács felé, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokból 7,5 miliárd eurónyi pénzt függesszenek fel, ami három Operatív Program keretének 65-65%-os ferlfüggesztési arányából jönne ki.
A magyar kormány is csak a sajtóból tudta meg, hogy az Európai Bizottság szűkkörű felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi felfüggesztést a felzárkóztatási forrásoknál, mert elégedetlen a 17 féle magyar korrupcióellenes és közbeszerzési lépés eddigi végrehajtásával - derült ki egy mai kormányzati háttérbeszélgetésen. Ezzel együtt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a felfüggesztéssel érintett pénzen kívül a többi pénzről megszülethetnek év végéig a szükséges megállapodások, illetve a helyreállítási programról is, így a Brüsszel felől érkező folyósítások volumenét egyelőre nem érinti a jogállamisági eljárás fennmaradó monitoringja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az eseményen utalt rá, hogy az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós hitelprogram kapcsán a magyar kormányzati álláspontban esetleg lehet változás, de a globális minimumadóval kapcsolatos magyar álláspontban nem.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
